Milyen volt 2023? – második rész

Délen a helyzet maradt változatlan, de a Super Rugby és a rövidített Négy Nemzet helyett leginkább már a világbajnokságra koncentrált mindenki: a torna pedig szeptembertől októberig nyújtott programlehetőséget, hogy aztán sok érdekességet lássanak a magyar szurkolók is a hivatalos streamnek köszönhetően (érdekesség szó alatt értve itt a himnuszokkal való jóhiszemű bénázást vagy épp a TMO túlzott igénybevételét). Rövidre zárva: a Springboks nyerte a finálét, de a látottak alapján a WR több újításról is döntött a torna után. Ezek hatása pedig bőven túl fog mutatni még 2024-en is.

A kiesettek dicsérete

A csoportkör már véget ért a vb-n (olyannyira, hogy Finn Russell már edzésbe állt új csapatánál, a Bath-nál), és bár voltak bántó helyzetek (a mondhatni meglepő döntéseket hozó játékvezetésről volt szó, de a WR döntése miatt igencsak széthúzták a csoportkörre szánt időt is), lehet azt mondani, hogy kifejezetten mozgalmasra sikeredtek négy csoport mérkőzései. Ez pedig jórészt a “kis” válogatottaknak volt köszönhető, akik nem arra törekedtek, hogy valahogy túléljenek egy-egy mérkőzést, és legyen meg a kiszenvedett kötelező egy győzelmük.

Látványos meccsekkel búcsúzott a csoportkör

Vasárnap két mérkőzésnek volt tétje. Kora délután a japán és az argentin válogatott játszott egy rendkívül mozgalmas, izgalmas mérkőzést, amelyet még visszanézni is érdemes. Az este kezdetén Tonga aratott rekord arányú győzelmet Románia fölött, így az Ikale Tahi számára a kötelező összejött, a tölgyek pedig elmondhatják magukról, hogy részt vettek a franciaországi vb-n. Este kilenctől a szívós és bátor portugál válogatott állta a sarat a továbbjutásra aspiráló, de sokat hibázó Fidzsivel szemben. Olyannyira, hogy végül összejött a hőn áhított győzelem, de a vesztes bónusz azt is jelentette, hogy Fidzsi is elére a negyeddöntőt!

Megizzadó címvédő és Ausztrália

Vasárnap Ausztrália hozta a kötelezőt, és le tudta győzni Portugáliát (talán némi játékvezetői hátszéllel): most ott tart a Wallabies, hogy ez is fegyverténynek számít… A Springboks számára sem volt sétagalopp a Tonga elleni mérkőzés, de sikerrel oldották meg a feladatot Siya Kolisiék. Na igen, szervezettség terén nagyon máshol tart a két déli nagyválogatott – a torna után Ausztráliában talán rájönnek arra, hogy vb-év előtt nem a legjobb ötlet új szakvezetőt hozni a válogatott élére (avagy Dél-Afrikának bejött, hogy csak két sarkazóval, de négy nyitóval szerepelnek – a Wallabies esetében nem jött be a húzás, hogy a veterán irányítók helyett tapasztalatlanokat neveztek a tornára).

Két dráma, egy gála

Grúziát már sokan a Hat Nemzet mezőnyébe vízionálták, azonban jobban teszik Davit Niniasviliék, ha az ERC-ben hátrafelé is néznek, mert Portugália igencsak ráárnyékolt az eddigi hírnevükre. Owen Farrell visszatért, de a holnapi születésnapját nem tudja azzal ünnepelni, hogy megelőzte Jonny Wilkinsont az angol válogatott pontszerzőinek listáján. Bezzeg Henry Arundell beállította Josh Lewsey rekordját: húsz éve a Wasps egykori játékosa öt célt pakolt le Uruguay ellen, most Arundell tett ugyanígy (Pablo Lemoine vitte akkor a Los Teros egyetlen célját, most pedig chilei szövetségi kapitányként láthatta a hasonló angol teljesítményt). Este jött a régóta várt Dél-Afrika-Írország összecsapás, amely rászolgált erre az előzetes figyelemre. Kevés pont esett a nagy intenzitású találkozón, cserébe viszont itt is tartogatott feszültséget a véghajrá, akárcsak a grúz-portugál meccsen.

Nagyobbak és kisebbek a vb-n

Szerencsére nem lett igazam az első kör után, hogy a világbajnokságon a kisebb válogatottak pofonfaként fognak tetszelegni. Vagyis Namíbia és Románia a kivételek. Chile, Portugália és Uruguay nagyon kellemes meglepetést okoztak, Fidzsi pedig közel áll a szintlépéshez. Csakhogy az esetleges erőn felül teljesítést tovább nehezíti, hogy az említett válogatottaknak nemcsak saját korlátaikkal, az ellenfelekkel, hanem a játékvezetőkkel is meg kell küzdeniük. A korábban kvalifikált – jellemzően “a nagy” – válogatottak ugyanis többször játszhatnak “hazai pályán,” erre pedig tekintettel vannak a játékvezetők.

Főpróba a vb előtt

Az utolsó kör is lement a világbajnokság előtti felkészülési meccsekből, és amíg egyes válogatottak elégedettek lehetnek a teljesítményükkel (Dél-Afrika, Írország, Skócia, de Fidzsi vagy épp Olaszország is még ide sorolható), úgy vannak olyanok is, akiknél a rendelkezésre álló időben kell még kikalapálni a hibákat. Ide tartozik a sokat szenvedő Wales, a szétesett Anglia, valamint a pályán eddig keveset mutató Wallabies. A 2015-2019 között felívelő Japán gyengeségét, valamint a szamoai és fidzsi válogatottak erősségét látva megelőlegezhetjük, hogy izgalmas lesz a franciaországi torna idén.

Két teszt – következményekkel

Bár már nem a legfrissebbek az eredmények, hogy legyen nyoma, álljon itt egy bejegyzés a hétvégi Anglia-Wales és Franciaország-Skócia találkozóról. A vesztes felek elégedettek lehetnek, ugyanis sikerült a vereségekért visszavágni. Igaz, ezekért a győzelmekért nagy árat kellett fizetniük: Owen Farrell eltiltásra számíthat (mire befejeztem az írást, kiderült, hogy SEMMILYEN büntetést sem kap a tarolásáért), míg Jack van Poorvliet, Romain Ntamack és Cyril Baille is feliratkozott a sérültek listájára – a francia irányító térdével ráadásul annyira komoly a gond, hogy számára már a kezdés előtt véget ért a világbajnokság. Mindezek mellett Grúzia rekordméretű verést mért ki Romániára, Namíbia pedig Chilében aratott győzelmet.

Száz százalékok, kínos betli és emberelőnyös feltámadás

Az őszi túraszezon nagyobbrészt lezárult az elmúlt hétvégén (mint annyi más sporteseménynél, úgy valószínűleg itt is arra ügyeltek, nehogy a már most botrányos katari labdarúgó világbajnoksággal legyen nagyobb ütközés). Az utolsó meccsekkel teli hétvégéken volt minden: unalmas papírforma eredmény, első győzelmek erősebb válogatott fölött, valamint végül döntetlent eredményező hajrá. Az eddigi eseménysort látva: Argentína jól elrontotta ezt az évet a végére, a Springboks számára az angolok ellen mindenképpen javítani kellene ezen a teljesítményen (az olaszok még nagyobb arányú legyőzése sem feledteti az írek és a franciák elleni vereségeket – nem a játékvezetőkön múlt, még ha ezt szeretik is ott mondogatni), a szintén nem nagyon vitézkedő pedig a pumák ellen hozhat még valami emlékezeteset össze 2022 végére (mármint pozitív értelemben).

Farkasok Franciaországban – másodszor is

Nem természetfilmről van szó, hanem arról, hogy a portugál válogatott (becenevén: Os Lobos – farkasok) 2007 után ismét ott lesz a világbajnokságon, amelyre akkor és most is megint Franciaországban kerül sor! Az európai kvalifikáció során jól teljesítő, de végül elbukó portugál válogatott kihasználta a valószerűtlenül érkező utolsó lehetőséget, és ott lesz a C-csoportban (ahogyan 2007-ben is ott volt).