Magyarország címkéhez tartozó bejegyzések

Most nem volt esélyünk: a magyar válogatott vereséget szenvedett Ukrajna ellen

Tóth Sándor

A magyar felnőtt rögbiválogatott valaha elért legjobb eredménye a tavaszi, Ukrajna elleni döntetlen volt (19-19). Még nagyobb eredmény lett volna, ha ugyanakkor megverjük a litvánokat is, csak sajnos azon a mecscen egy szűk vereség lett a vége. Hiszen akkor a magyar válogatott előtt a litvánok kb. 40, az ukránok meg 30 hellyel álltak előbbre. Aki ismeri a rögbit, tudja, hogy ekkora különbség nem véletlenül alakul ki, és ezt áthidalni szinte lehetetlen. Még ha az alsóbb régiókban nincsenek is akkora távolságok, mint a világranglista első fertályában, 30 helyes előny a listán biztos győzelmet szokott jelenteni a jobbik csapatnak. (Gondoljuk meg, mire mennének az ukránok –most a 35. helyen állnak-, ha Walesszel vagy az angolokkal játszanának!)

Bővebben…

Végre egy igazi hazai kadétmeccs!

Tóth Sándor

Szinte évek óta nincsenek hazai mérkőzések a kadétok számára. Hazai bajnokság vagy 4-5 éve nincs, legutoljára volt egy kétcsapatos „bajnokság”, egy Esztergom meg egy Fehérvár-Érd-Batta vegyescsapat, amelyek 2014 tavaszára még érdekes és izgalmas mérkőzéseket is játszottak egymással, többet is; közben ez a korosztály megnyerte a román kadétbajnokság erdélyi csoportját is. Azóta vannak alkalmi „összeverődések”, de a résztvevők mindig a saját anyagukhoz szabták a korosztályt is, így inkább U17-es mérkőzéseket játszanak (pl. a Duna Kupa Esztergomban, mert ott nagyon erős és jó létszámú a 2002-es évjárat).

Helyesebben júniusban volt egy hetesbajnokság, ahol megint ez a két csapat játszott az első és második helyért, egy fordulóban…

Néhol azért akadnak kadétok ma is. Esztergomban például, de – ha jól tudom – nem annyi, hogy egy teljes nagypályás csapattal felállhassanak. Vannak páran Szegeden, de nem adtak a válogatottba játékost. Most nincsenek Nagykőrösön, de nemsokára lesznek. Kecskeméten ellenben van egy kb. 15 főből álló keret, akik közül nyolcan az U16-os válogatottban is pályára léptek a lettek ellen. Abba a válogatottba 8 kecskeméti, 2 velencei, 3 battai-érdi, 4 esztergomi, 5 fehérvári szerepelt, és volt egy játékos a Kosoktól is. Mert sajnos a Szövetségnek kell mérkőzéseket szervezni, válogatott összetartást, hogy legyen fogalma a játékosoknak egy 15-ös meccsről is. Hogy ennek mi az eredménye, azt láthattuk a lettek ellen Fehérváron: becsülettel küzdő, harcoló, szervezett csapatot, amelynek játékosai olyan sok egyéni képzetlenséget hoznak magukkal minden téren, amelyek az ottani eredményhez vezettek. De ha ez sem lenne?

Nos, november 3-án a Kecskeméten felnőtt bajnokit játszó fehérváriak edzője, Gyolcsos Ferenc szervezett a környék csapataiból egy alkalmi (vagy később stabilizálódó) keretet, és elutazott egy egész jó létszámú brigád (Érd-Batta 8, Fehérvár 7, Velence 2, Kosok 1) egy barátságos mérkőzésre.

A két csapatban 8-8 U16-os válogatott játékos szerepelt, ebből a szempontból tehát kiegyenlített meccset várhattunk, és úgy is lett. Felváltva vezettek a csapatok, sokszor 8-10 pont hátrányból fordítva, és a hazaiak egy utolsó akciós céllal nyertek is 40-39-re. A válogatottjaik jól támasztották meg a kisebbeket és rutintalanabbakat, és jól használták ki a széleken és fogóban a vegyescsapat ott álldogáló fiatal és/vagy rutintalan játékosainak hibáit. A vendégeknél néha sikerült tetszetősebb támadásokat vezetni a kontrák mellett, de náluk is leggyakrabban a legjobbak „szólói” hoztak sikert.

Mindenképpen dicséretet érdemel mindkét gárda, szívvel-lélekkel hajtottak, de bizony a meccshiány is kiütközött. Mégsem mondanám, hogy akik ott játszottak, rosszabbak lettek volna a „régieknél”. Csak éppen szükségük volna – a meccsekre! Ez pedig nem könnyű, mert nem egyszerű egy egyesületnek minimum egy „százast” bedobni a kasszába egy-egy utazásra.

Ebben kellene megtalálni az utat a jövőbe.

Magyar lányok egy rangos hetes tornán

Június 4-én az angliai Richmondban zajlott az idei Summer Social sportfesztivál, ahol a netball, gyeplabda mellett hetes rögbi tornát is rendeztek. A meghívásos csapatokkal is játszott küzdelemben idén két magyar játékos is ott volt a Ramblin Jesters csapatába: Gyolcsos Mária és Vitéz Georgia. A tornáról és a nyakunkon lévő hetes EB-ről Gyolcsos Máriát kérdeztük.

Bővebben…

Akkor újra a hetes rögbiről

Nagyon rég volt szó itt erről a kódról, ami mondhatni az uniós rögbi “kisgyereke.” Alapvetően viszont sok minden történt mostanában a hét játékosból álló kódban, pláne, hogy jövőre az olimpián is ott lesz a hetes rögbi – így essen most szó a hetesről is. Lehet, hogy sokan még mindig bohóckodásnak tartják, de a rövid meccsek miatt egy nap alatt akár egy tornát is le lehet zavarni, és nem kell azon aggódni, hogy az unalomig ismételt tolongásokba belealszik az ember (pedig az ilyeneket már a világszövetség is szankcionálja, mégis előszeretettel ismételtetik azokat a játékvezetők újabban). A hetes rögbiben, mint minden évben a Világsorozat zajlik, amelynek a mostani kiírása abból a szempontból különleges, hogy a négy legjobb válogatott a nőknél és férfiaknál ott lesz az olimpián. Nem csoda, hogy most nagy a harc a kvalifikációért.

Bővebben…

Megint kevésen múlt

Miután ősszel sikerült kikapnunk Esztergomban egy utolsó perces büntetővel a lettektől, a mostani, ciprusiak elleni presztízsmeccset már igencsak vártam. Többedmagammal felülve a 13:02-es vonatra, elindultunk Százhalombatta felé, hogy szurkoljunk a magyar válogatottnak. Ha már a mai magyar-görög focimeccsre nem tudtunk jegyet venni (most félretéve mindenféle ellenérzésemet a beléptetés, focimeccsre történő kijutás nehézségeivel), akkor legalább itt lássunk egy “görögökből” álló válogatottat, amit talán meg is tudunk verni, noha Ciprus igencsak kemény ellenfél, köszönhetően a mindenhonnan összeverbuvált görög származású walesinek és angolnak. Még az előző Nemzetek Kupája kiírásban, egy osztállyal lejjebb találkoztunk a szigetlakókkal, akiktől először itthon csak egy ponttal kaptunk ki, de a mi vendégeskedésünk már nem volt ennyire sikeres. Most eljött az idő a visszavágásra!

Bővebben…

Amikor a rögbi a partvonalon kívülre esik

Mielőtt a Hat Nemzet mostani fordulójára rátérnénk, a Nations Cup legutóbbi köréről fog szólni a mostani bejegyzés, pontosabban a román-spanyol mérkőzésről, ahol néhány hazai szurkoló úgy gondolta, hogy üzenni kell a város magyar és/vagy jobb érzésű román lakosainak, akik egy jelenlegi politikai vitában Kolozsvár nevének megváltoztatásáért küzdenek. A tolongás természetesen nem politikai blog, így nem fog belefolyni a városlakók vitájába: ez egyáltalán nem a blogolvasó közösség harca (bár valljuk meg, elég hülyén hangzana, ha Komárom városát kötőjelesen Komárom-Brigetionak hívnánk, mivel ugye a magyarok ősi rokonai az etruszkok és így “örököseik” a rómaiak is igazából “mi voltunk”). A magyar médiában is megjelent a meccs kérdéses molinójával több cikk, ahol persze megint háttérbe szorul a sport, és még félre is tudják ez utóbbit értelmezni a hozzászólók.

Bővebben…

Egy félidő Esztergomban

A tegnapi napon ahelyett, hogy streamre vadásztam volna, hogy rossz minőségben tudjam követni valamelyik topligát, inkább felkerekedtem másodmagammal, hogy az Esztergomban megrendezett Magyarország-Ausztria találkozót megnézzem. Végül ez nem sikerült óramű pontossággal, de hát senki sem tökéletes. Erről is szó lesz az alábbiakban. A bejegyzésben szereplő képeket Miklós Peti készítette, aki még tegnap délelőtt nem is tudta, hogy mit fog csinálni délután/este.

Bővebben…