Ismét a világ tetején: győzelem a káposztamezőn

Ausztráliában és Új-Zélandon valószínűleg most éjszaka rengetegen nézték a vb döntőt, szerencsére Európában “emberi” időben figyelhették a finálét a szurkolók, érdeklődők.. Őszintén szólva az első félidőt még ki is hagyhatta, aki még esetlegesen ötig dolgozott, mert az igazán jó játék a második félidőt jellemezte! Ott aztán kiderült, hogy Új-Zéland mitől a világ legjobbja. Szó szerint. Ausztrália próbált küzdeni, de most be kellett érnie a Wallabiesnak egy újabb ezüstéremmel, az All Blacks pedig megvédte világbajnoki címét: ezúttal a korábbi káposztamezőként funkcionáló Twickenham-ben emelhette fel a Webb Ellis-kupát Richie McCaw. Címvédésre eddig a rögbi világbajnokságok történetében nem került sor!

A kelletlen harmadik: Dél-Afrika

Foci vb-n is felmerült már a kérdés, hogy miért van bronzmeccs. Ott általában a harmadik helyért lejátszott mérkőzés eloszlatja a felhőket a megtámadott meccs fölül. A felszabadult, teher nélkül játszó két elődöntőbeli vesztes általában nagyon jó kis meccseket játszik egymással még egyszer utoljára a tornán – pont a világbajnoki cím terhe miatt a döntő szokott görcsösebben sikerülni. Rögbiben más a helyzet: a fizikai igénybevétel miatt igazából a két elődöntőbeli vesztes már inkább pihenne egy hetet, mielőtt visszatérne mindenki a klubjához (a korábban elvérző válogatottak játékosai már játszanak is a csapataikban). Tétje pedig nem igazán van ennek a mérkőzésnek, nem csoda, hogy Heyneke Meyers is leszólta a pénteki találkozót (ligarögbiben is hasonló okok miatt nincs bronzmeccs, pláne, hogy az elődöntőben kieső “három nagy” valamelyike biztosan laposra verné Tongát vagy Szamoát). Végül egy kissé lapos meccsen a Boks 1999 után ismét bronzérmet szerzett – ezzel egálban áll Új-Zélanddal a nyertes “kisdöntők” számát tekintve.

Holnap és holnapután eldől minden

Holnap (közép-európai idő szerint) este kilenckor rendezik az idei vb utolsó előtti mérkőzését, a bronzmeccset, amelyet az ír John Lacey fog vezetni. A két fél közül az argentinok lehetnek elégedettebbek az eddigi teljesítményükkel, míg a dél-afrikaiak számára kissé csalódást keltő lehet a mostani torna. A döntőt szombaton délután ötkor rendezik a Twickenhamben: a legek vb-jén (lehet így hívni a mostani megmérettetést) azért egy esti döntőnek jobban örülne az ember – pláne, hogy a két résztvevő országban a döntő idején éppen éjszaka lesz… Egy estére tolt fináléval Aucklandben és Sydneyben is a reggeli mellett lehetne azt nézni, hogy a Föld két legjobb válogatottja hogyan küzd meg egymással a William Webb Ellis-kupáért: külön-külön negyedjére, és most végre először egymás ellen is.

A rögbi nyelve a spanyol is – de a pénz is beszél

Ha valamit ez a vb igazán megmutatott, az nem az, hogy a déliek mennyire elől vannak a tizenötös kódban is (ezzel azért nagyjából tisztában volt mindenki), hanem az, hogy a gyengébbnek titulált válogatottak is készültek a tornára, és okoztak meglepetéseket. Tetszik-nem tetszik az argentinok is még valahol ide tartoznak: jobb napjaikon bármelyik európai válogatottat megverik – persze ki is kapnak tőlük, de a Négy Nemzeten még mindig ők a legkisebbek. Most a vb-n, odadurrantottak megint, de már a Négy Nemzeten is okoztak meglepetést, amikor a Springboksot legyőzték. Ez persze nem volt még elég a dél-afrikaiaknak: a vb-n is beleszaladtak egy nagy pofonba Japántól. A két válogatott érdekesség pedig az, hogy jövőre a játékosaik saját, otthoni klubjaikban fognak majd játszani a következő Super Rugby kiírásban – amit lehet szidni, de még jó is kisülhet belőle.

Eldőlt: a harmadik Bledisloe-kupa meccset Londonban is lejátszhatják

A vb meccsek nem számítanak bele a Bledisloe-kupa meccsekbe, de az tény, hogy 155. alkalommal fog megmérkőzni egymással az All Blacks és a Wallabies a torna döntőjében: összejött tehát az álomdöntő. Nem volt sima persze azért annyira a döntőbe jutás: a Boks és a pumák is nagyon keményen tartották magukat, de végül a “két szomszéd” legyűrte a meccsek végére az ellenfeleket. A döntőben a nyári Négy Nemzet fiaskóért is lesz miért visszavágnia a fekete mezeseknek, de az ausztrálok is nyilván szeretnének triplázni, és ismét győztes meccsel befejezni a világbajnokságot. A triplázás nyilván a másik oldalon is a végcél – mint ahogy a másik két válogatott is oda fogja tenni magát a bronzmeccsen: Dél-Afrika visszavághat a nyári blamáért, az argentinok pedig a második vb érmükért küzdhetnek majd meg az Olimpiai Stadionban egy hét múlva.

Folytatódik tehát a Négy Nemzet!

Elcsépelt ugyan a cím, de attól még tény, hogy már csak a déliek maradtak talpon, akik a vb miatt egy rövidített tornát hagytak maguk mögött. Most két párosításnak jöhet a visszavágója! Dél-Afrika 20-27-re kapott ki otthon a nyáron az All Blacks-től, és még mentek lefelé a lejtőn Schalk Burgerék akkor (és én még azt hittem, hogy a pumák jelentik a mélypontot a Boks számára!), most más helyzetben, helyszínen vághatnak vissza, de egyvalami közös: a játékvezető személye. Jerome Garcés fogja holnap is fújni a sípot. Az argentinok 9-34-re kaptak ki július 25-én az ausztráloktól, hogy aztán felszívják magukat, és megverjék Dél-Afrikát idegenben, Ausztrália pedig a tornát is megnyerte nagy hajrával. A régi ismerősök tehát ott folytatják, ahol abbahagyták. Aztán még lehet, hogy a másik két összecsapásnak is lesz visszavágója jövő héten. Négy évvel ezelőtt viszont ezen a napon ért véget a világbajnokság: nagyjából délre már a Webb Ellis-kupa is az új-zélandiak kezében volt: most még lesz egy hete a négy válogatottnak, hogy ezért a kupáért megküzdjenek.

Déli áramlat

A szombati negyeddöntők délit továbbjutásokat hoztak: Wales megint megpróbálta legyőzni a Springbokst, és ezúttal sem sikerült nekik: a meccs végét Dél-Afrika bírta jobban, így 2007 világbajnokai ismét ott lesznek az elődöntőben. A másik találkozón Új-Zéland mosta el a franciákat: Julian Savea az első játékos lett, aki mesterhármast tudott szerezni egy torna negyeddöntőjében (otthon a testvére, Ardie is tudott célt szerezni az ITM-kupában). Az örök elégedetlen Steve Hansen biztosan most is korholta a játékosait: főleg Nehe Milner-Skuddert, aki most képes volt csak EGY célt vinni… (George Ford is eredményes volt tegnap: 14 pontot rúgott össze – csak szépséghiba, hogy ő már nem a negyeddöntőben, hanem a Bath-ban szerepelt szombaton). Vasárnap kétszer tíz percnyi szünet elég volt, hogy a felvillanyzott argentinok kiejtsék a tartalékos íreket. Az északiak becsületét aztán majdnem a teljesen esélytelennek titulált skótok mentették meg, akik ellen bizony meg kellett izzadnia az ausztráloknak: egy utolsó perces büntető azonban sikerrel kiejtette őket is, így a déli válogatottak rajongói örülhetnek: nem marad csonka az idei négy nemzet!

Negyeddöntők: régi, kellemetlen ismeretségek

Egy hétnyi pihenő után jönnek a negyeddöntők a világbajnokságon. Szombaton Dél-Afrika és Wales, valamint Új-Zéland és Franciaország méri össze erejét, vasárnapra marad az ír-argentin és ausztrál-skót párharc. Szombaton először a Twickenham lesz a helyszín, majd este a Millenium Stadium: vasárnap fordítva. A szegény walesiek most igazán szidhatják a kissé nagyképű angolokat, akik azzal számoltak, hogy továbbjutnak: az A-csoport első két helyezettje ugyanis Londonban fog játszani, így Dan Biggaréknak idegenben kell kivívniuk a továbbjutást a Springboks ellen, amely jó párszor tört borsot az orruk alá. Az új-zélandiak ellenben cidrizhetnek: 2007 után ismét a Les Bleus lesz az ellenfelük a negyeddöntőben, pont Cardiffban – ahol már egyszer megjárták ellenük. Az írek se sok jóra emlékezhetnek a vb-ken, ha az argentinokról kérdezné őket valaki, csak az ausztrálok dőlhetnek kissé hátra, mivel ők “csak” a skótokat kapták.

Válogatottak és a sör

Mondhatni mindenhez illik a sör: túra után egyet valami kerthelyiségben, egy egész napos festést leöblíteni, vagy akár egy nehezebb ételt is emészthetőbbé tesz ez a folyadék. A rögbi is gyakran kerül közeli kapcsolatba a folyékony kenyérrel: ligákat szponzorálnak nagyobb sörgyárak (Guinness Premiership és Pro12, Heineken-kupa), vagy éppen mezszponzorként láthatjuk viszont az ismerős logókat (a State Origin során már évek óta az NSW Blues mezét – meglepő módon kissé – a Victoria Bitter emblémája díszíti – és akkor a Castle vagy a Brains márkát nem is említettem). A mostani bejegyzésben nem akarom elvenni a sörökhöz jobban értő emberek munkáját (balling-fokokról, komlófajtákkal való dobálózásról nem lesz szó), de mindenesetre megpróbálom szubjektíven a világbajnokság válogatottait néhány általam is ismert sörrel összepárosítani. Aki pedig bátor, egymás után végig is játszhatja a torna mérkőzéseit egy-egy korsó sörrel.

Boldog-boldogtalan-elégedett-elégedetlen továbbjutók-kiesők

Vasárnap véget értek a csoportkörök: a továbbjutók pihenhetnek egy keveset, a kiesők pedig pakolhatnak: eltérő szájízzel. Románia például uralta az olaszok elleni meccset, ám kijött a különbség a két válogatott között, és a kék mezesek be tudták biztosítani a győzelmüket, így keleti szomszédaink hiába hajráztak. A csoportjuk másik meccsén pedig a franciák hiába kezdték a meccset jobban, az írek a végére bedarálták őket – közben három játékosuk is kidőlt. De legalább az All Blacks-t elkerülték. A C-csoportban az argentinok elégedettek lehettek magukkal: lazán megverték Namíbiát, de utóbbiak is örülhetnek: végre egy olyan vb-n voltak ott, ahol bizony egyáltalán nem vallottak szégyent, és ha győzelmet nem is, de pontot már tudtak szerezni. Végül az USA kapott ki negyedjére is, miközben Japán hiába teljesítette túl a vb előtti elvárásokat, az első olyan válogatott lett, amelyik három nyert csoportmeccsel a háta mögött esik ki a tornáról.