2017. július havi bejegyzések

Kemény küzdelmeket hoztak az elődöntők

Lelőve a poént, Lions-Crusaders fináléra kerül sor a jövő héten szombaton, ahol mindkét csapat nagyon érdekelt lesz, hogy győztesként ünnepelhessen a nyolcvanadik perc után. Modorosság persze, de mindkét félre rá fog férni a siker. A Lions azon kívül, hogy tavaly elvesztette a döntőt, még nem nyert Super Rugbyt, sőt ez lesz a második fináléja. A Crusaders pedig hiába hétszeres bajnok, 2008 óta Kieran Readék csak kikapnak a szezon utolsó meccsén (a Tolongás blog 2011-es indulása a Crusadersen kívül a francia válogatottat érintette még negatívan). Visszatérve azonban az elődöntőkre: a két győztes megmutatta, hogy idén miért is emelkedtek ki a mezőnyből, és kaptak ki csak egyszer-egyszer a bajnokság során. A taps jár a Chiefs és a Hurricanes csapatának is, mivel jó teljesítményt mutattak végig az idény során. Előbbieken nem igazán látszott, hogy az elődöntőhöz Dél-Afrikából utaztak haza, a ‘Canes pedig nagyon ráijesztett a Elton Jantjiesékra.

Bővebben…

Reklámok

Meglepetések nélkül

A hétvégén szép csendben lezajlottak a Super Rugby negyeddöntői, és bár nem ismerem a fogadóirodák szorzóit, mernék fogadni, hogy a győztes csapatokra 1.5-nél nagyobbat nem kalkuláltak. Küzdelem volt a pályán, de a Brumbies nem ért semmit a hatvan percnyi játékával, és a Sharks is hiába támadt fel a végén. Ettől sokkal simábban jutott tovább a Chiefs és a Crusaders. Kieran Readék ellen egy pontot se tudott szerezni a Highlanders. Elöljáróban viszont: amilyen kiszámíthatóak voltak a negyeddöntők, olyannyira lehetnek izgalmasak az elődöntők jövő szombaton.

Bővebben…

Véget ért a vélhetően utolsó tizennyolc csapatos Super Rugby alapszakasz

Egy nehéz és problémás Super Rugby szezon ért véget, amely után végre ismét tizenöt csapat fog a bajnoki címért versengeni, de hol van már 2015, amikor még mondhatni “békeidő” volt. Akkor két ausztrál csapat is eljutott az elődöntőig, idén pedig – ha a teljesítményt nézzük – akkor a saját csoportját nyerő Brumbies helyett is nyugodtan mehetne tovább a Blues. Az ausztrálok számára keserves év rá is nyomta a szereplésükre a bélyeget, és ugyan Dél-Afrikából is távozik két csapat (“vállrándítással” a Cheetahs és a Kings inkább Európában folytatná), de az ottaniak talán már jobban szerepeltek mint tavaly. Új-Zélandról pedig megint felesleges említést tenni – éppen ezért már előreszaladva:  talán azon sem lepődne meg senki, hogyha két ottani csapat játszaná a finálét.

Bővebben…

Igazságos döntetlen

Az Eden Parkban rendezett harmadik teszt előtt mindenki dörzsölte a tenyerét, hogy na majd most: A – az All Blacks jól elveri a Lionst, B – megtörténik a lehetetlen, az új-zélandiak kikapnak Aucklandben. Ez végül nem jött össze, de 1994 után nem is nyertek a hazaiak. Akkor 18-18-ra volt ellenük képes a Springboks – most az oroszlánok 15-15-re voltak jók. Ez pedig annak fejében nagyon megsüvegelendő, hogy az első teszten ugyanitt még 30-15 állt az eredményjelzőn a mérkőzés lefújásakor. Lelőve a poént: lehet Romain Poite mostani gyakorlatilag meccs/túradöntő ítéletén vitatkozni, illetve hogy a WR miért nem egyértelműsíti a szabályokat (lásd skót-ausztrál vb negyeddöntő, angol-olasz meccs a Hat Nemzeten), de talán így a legjobb mindenkinek, hogy a meccs és a portya is döntetlen lett.

Bővebben…

Ajándék lónak is lehet nézni a fogát

A második Új-Zéland-Lions teszt körülbelül 70. percéig végig az járt a fejemben, hogy SBW piros lapja, az eső és Beauden Barrett nem épp fényes rúgóteljesítménye gyakorlatilag tálcán kínálja a győzelmet, de mégis hogy a fenében lehet, hogy Maro Itoje és társai nem tudják kihasználni a helyzetet? Erre végül rácáfolt a hajrá, ahol az első teszten (meg azért a mostani mérkőzés nagy részén) hiányolt fegyelem megjelent, és hideg fejjel be tudták húzni az oroszlánok meccset. A túrájuk így 1-1-re áll, de az biztos, hogy Sam Warburtonéknek vért kell majd izzadniuk egy hét múlva az Eden Parkban az All Blacks ellen a szériagyőzelemért.

Bővebben…