átigazolás címkéhez tartozó bejegyzések

Néhány dolog, amiről érdemes még írni

A Hat Nemzet előtt/alatt/után is bőven zajlottak az események, és itt most nem az európai bajnokságokra vagy a Super Rugbyre, ne adj’ Isten a World Rugby elnökválasztására kell gondolni. A kisebb nemzetekre érdemes ránézni, mivel számukra fontos tornák, selejzetők zajlottak. Amerikában és még az óvilágban is voltak-lesznek olyan mérkőzések, amely válogatottakat és klubcsapatokat is érintettek. Most ezekről jöjjön egy-egy bekezdés, mert ezek is megérdemlik, hogy helyet kapjanak a blogon.

Bővebben…

Megint Ausztrália

Lehet, hogy az olvasóknak már herótja van tőle, hogyha szóba is kerül mostanság a blogon, akkor az főleg az ausztrálok miatt történik. Mindenkinek a megnyugtatására közlöm, hogy a legutóbbi ilyen bejegyzés óta Karmichael Hunt már játszik, és tagja volt annak a Redsnek, ami a szezonban másodjára is győzelmet tudott aratni a múlt héten Bloemfonteinben a Cheetahs ellen 17-18-ra. Ami viszont már inkább ehhez a bejegyzéshez tartozik, az az, hogy a másik brisbane-i bajkeverő, Quade Cooper nagyon úgy fest, hogy a Toulonban fogja már megkezdeni a következő szezont (már ha addig felépül, és nem sérül le megint). Az ARU új döntése értelmében azonban Cooper is válogatott lehet még a Top14-ből: igaz ehhez még a Négy Nemzeten és a világbajnokságon is kellene játszania. Hogy pontosan mi is történt, arról a bevezető után lehet majd olvasni.

Bővebben…

A játékos, akit Sam Burgessnek hívnak

Vannak jelenségek, amelyek mellett nem lehet elmenni: az NSO tele van Herthás hírekkel, a méltán népszerű (ma már kezdek ebben kételkedni) Trollfoci a szerencsétlen fradi sassal foglalkozik még mindig, addig a rögbis portálokon is van egy állandó téma, mégpedig Sam Burgess. Talán nincs is olyan hét, amikor nem írnak róla. Igazából nincs vele gond: a Bath-ban jól teljesít, és a csapat is szárnyal. Nagyon régen volt már ilyen jó csapata a fürdővárosiaknak. Mint hal a vízben tehát most a volt ligarögbi sztár, aki ellenben mégsem szólt akkorát, mint tette azt Israel Folau vagy Sonny Bill Williams, ellenben nem is sült fel annyira, mint Benji Marshall. Szóljon tehát most ez a bejegyzés a Bath játékosáról, és egy kicsit az angol bajnokságról is, mert igen izgalmas lesz ott a végjáték, amúgy is régen volt szó a Premiershipről.

Bővebben…

Pénz a semmiért?

Bevallom sokszor azért esett itt szó gyakran a London Welshről, mivel szimpatikusnak tartottam a kiscsapatot, amelyik hirtelen a Premiershipben találta magát három évvel ezelőtt, mint egyfajta legkisebb királyfi. Hogy aztán sok viszontagság, küzdelem és adminisztrációs hiba után kiessenek a másodosztályba. Innen tavaly ugyancsak egy hősies hajrával küzdötték fel magukat a Championship szintjén “milliárdosnak” számító Bristol ellen. Azt is vártam tőlük, hogy a sok pénzért összevásárolt játékoshalmaz képes lesz majd csapatként működni idén. Erre már akkor is kevés pénzt tettem volna, és ma sem nőtt az összeg: ebben az idényben tétmeccset gyakorlatilag a London Welsh legénysége egyáltalán nem nyert még. A Top14-be feljutó Lyon vagy épp a La Rochelle viszont úgy látszik, hogy tud boldogulni a legerősebb bajnokság kihívásaival, de a Championshipben tovább izmosodott a Bristol, illetve ellenfele a feljutásért a tavaly kiesett Worcester. Hogy ők miért tudtak csapatként működni, a London Welsh pedig miért nem, arról is lesz szó a továbbiakban.

Bővebben…

Mi történt az előző évben? – második rész

A Super Rugby döntője már jóval a nyári tesztek után lett lejátszva, de a szezont nem érdemes kettészakítani, így a nyári túráktól indul a mostani bejegyzés, ami egészen az év végi eseményekig tart majd. Nézzük mi történt az év második felében!

Bővebben…

Wales meg kimaradt

Az előző bejegyzés elkészülte után láttam csak, hogy ugyan még a bevezetőben írtam a  walesi szerződésekről, a bejegyzésből viszont már kimaradtak a sárkányosok. Ezt a hiányt most pótlom, tekintve, hogy a Kelta Ligában még egy Cardiff-Scarlets mérkőzésre is sor került a hétvégén. A szerződéshosszabbítások és a meccsek mellett történt azért más is: Tom Jones egyik legismertebb dalának éneklését tiltaná be a WRU és úgy tűnik, hogy más bőrszínű embernek beöltözni sem illik már a welszi tartományba. Hogy miért tiltanák be a Delilah-t, és miért került bajba Liam Williams, aki most a Blues ellen sem játszott, az a hajtás után kiderül.

Bővebben…

Hosszabbítók és váltók

A napokban igencsak felpörgött a játékospiac az uniós rögbiben, ami amúgy a maga medrében szokott mérsékelt sebességgel csordogálni. Walesben sok a hezitáló, miközben van újabb játékos, aki a WRU-val szerződött le, Franciaországban még mindig a csillagos ég a határ, ha új igazolásról van szó. Angliában pedig inkább a hosszabbítás a divat. Visszatérve a Top14-hez: Dan Carter és Adam Ashley-Cooper fog érkezni majd az öreg kontinensre, de a vb után James Horwill sem lesz már egy ideig wallaby, ő a Harlequins ajánlatát fogadta el. Lehet vészmadárkodni, de két alapember döntött a váltás mellett, ami beindíthatja azt a lavinát, amitől már óvják egy ideje az ausztrál uniós rögbit.

Bővebben…

Mi folyik a Top14-ben?

Az eredmények részletes átnézését most ebben a bejegyzésben mellőzöm (persze azért arról is lesz szó). Ellenben a nagyméretű játékosáramlás mellett nem lehet elmenni. A francia bajnokság Európában így is az első helyért viaskodott a Premiershippel, de most úgy tűnik, hogy egyeduralomra törhet. Hogy a Kelta Ligát miért nem sorolom ide? Tegye mindenki a szívére a kezét: amikor a bajnokságban gyakorlatilag az ír és walesi csapatok B kerete rohangál a pályán, mert a nagyok tartalékolnak a Heineken-kupára, az nem biztos, hogy a liga színvonalát emeli. Az említett utóbbi bajnokságnak eddig is megvoltak a problémái a nézőkkel, és a deficittel (ezen az nemzetközi kupaszereplések prémiumai tudtak segíteni), azonban most új probléma ütötte fel a fejét: a játékosok a Kelta Ligából Franciaországba vándorolnak. Ez azonban Angliában is problémát jelent a válogatottság miatt, sőt – még ausztrál és új-zélandi játékosok is inkább választják a sok nullás fizetést, mint a nemzeti csapatot. Bővebben…