2015. január havi bejegyzések

Az idei Hat Nemzet elé

Még egy hét és mindenki a kezdődő Hat Nemzetet fogja figyelni Aberdeentől a távoli Invercargillig. Hogy miért érdemes ébren maradni Új-Zélandon is a meccsek miatt? A világbajnokság évében jóval kevesebb tesztet játszanak majd egymás ellen a válogatottak, így csak a bajnokságokon és a külömböző tornákon lehet készülni vagy egymás erejét felmérni (bár pont csak Új-Zéland nem fog majd Hat Nemzet válogatottal találkozni a csoportjában – Európát Grúzia képviseli majd ellenük). Az idei Hat Nemzetnek ezért igencsak nagy a tétje. Ha egy személyes erősorrendet  – és tippet a végkimenetelre – nézünk, akkor Írország, Anglia, Wales, Skócia, Franciaország és Olaszország a sorrend a tavaly látottak alapján. Most kezdjük a végéről, az olaszokkal. (OFF: és ilyenkor jön rá az ember, hogy négy évvel ezelőtt a blog egy Hat Nemzetet lezáró értékeléssel indult útjára – lassan már lehet gondolkozni azon, hogy hol legyen majd a döntő megtekintve, elkerülve a négy évvel ezelőtti járkálást).

Bővebben…

Reklámok

Újabb Jones vonul vissza

A hétvége híre volt, hogy a walesiek pillére (már mondhatni legendája), Adam Jones nem vállal több válogatott szereplést, miután nem került be a mostani Hat Nemzet keretbe sem. A mostani szezonban nem ment neki a játék igazán új csapatában, a Cardiffban (igazából az egész csapatnak nem megy a játék), sőt az őszi teszteken sem mutatott jó teljesítményt Jones, így érthető Warren Gatland döntése. Utóbbival szemben nincsen semmilyen ellenérzése, viszont annyi bizonyos, hogy egy jó évtizednyi korszak lezárul a walesi válogatottban, és már nem fog összeállni többé a Gethin Jenkins-Matthew Rees-Adam Jones első sor többé – kivéve a Kelta Ligában, mivel ott a Cardiffot erősíti mindhárom első soros. Jones helyét a tőle tíz évvel fiatalabb Samson Lee veheti majd át, akinek most a Hat Nemzet alatt kell tapasztalatot szereznie. De ez a bejegyzés nem róla szól, hanem Adam Jonesról, és most nézzük is, hogy karrierje során mit tett a válogatottjáért vagy klubjaiért.

Bővebben…

Pár elvarratlan szál még maradt

A BEK és a Challenge-kupa csoportkörei a hétvégén befejeződnek, és ahogy lenni szokott már sok helyen igazából csak pályára kell lépni a feleknek, hogy hivatalosan is megünnepeljék a továbbjutást, vagy keserű arccal megigyanak az öltözőben egy sört a meccs után a csapat kiesésére. Ez most főleg az írek számára lesz közös program. Az eddigi nemzetközi kupakiírásokban az ír csapatok remekeltek. Idén, kikerülve a virtuális valóságból a realitásba most csak a Leinster áll továbbjutó helyen, a Munster és az Ulster esélytelenül várja az utolsó kört, míg a Challenge-kupában a Connachtnak maradt még némi esélye a tavaszi folytatásra. A franciák számára viszont a szezon jobban nem is alakulhatna: az utolsó forduló előtt a BEK-ben a kettes csoport kivételével mindenhol az élen állnak. Az angolok számára a második pozíció jut minden esetben, a Challenge-kupát viszont idén ők dominálják. Hogy csapatra bontva ez mit is jelent, arról a hajtás után.

Bővebben…

Pénz a semmiért?

Bevallom sokszor azért esett itt szó gyakran a London Welshről, mivel szimpatikusnak tartottam a kiscsapatot, amelyik hirtelen a Premiershipben találta magát három évvel ezelőtt, mint egyfajta legkisebb királyfi. Hogy aztán sok viszontagság, küzdelem és adminisztrációs hiba után kiessenek a másodosztályba. Innen tavaly ugyancsak egy hősies hajrával küzdötték fel magukat a Championship szintjén “milliárdosnak” számító Bristol ellen. Azt is vártam tőlük, hogy a sok pénzért összevásárolt játékoshalmaz képes lesz majd csapatként működni idén. Erre már akkor is kevés pénzt tettem volna, és ma sem nőtt az összeg: ebben az idényben tétmeccset gyakorlatilag a London Welsh legénysége egyáltalán nem nyert még. A Top14-be feljutó Lyon vagy épp a La Rochelle viszont úgy látszik, hogy tud boldogulni a legerősebb bajnokság kihívásaival, de a Championshipben tovább izmosodott a Bristol, illetve ellenfele a feljutásért a tavaly kiesett Worcester. Hogy ők miért tudtak csapatként működni, a London Welsh pedig miért nem, arról is lesz szó a továbbiakban.

Bővebben…

Mi történt az előző évben? – második rész

A Super Rugby döntője már jóval a nyári tesztek után lett lejátszva, de a szezont nem érdemes kettészakítani, így a nyári túráktól indul a mostani bejegyzés, ami egészen az év végi eseményekig tart majd. Nézzük mi történt az év második felében!

Bővebben…

Mi történt az előző évben? – első rész

2014-re visszanézve is elmondhatjuk, hogy mozgalmas év volt, mégis a szokásos lózungokat el lehet mondani erről az évről is: az All Blacks jobb, mint valaha, a franciák még mindig nem találtak irányítót, a Springboks hiába próbálta utolérni Új-Zélandot, a skótok építkeznek, a walesiek pedig szétestek az év egy szakaszában, miközben a túrázó óceániai szigetlakóktól továbbra is jobb félni. Arról nem is beszélve, hogy a kódváltóknak se fenékig tejfel az életük. Persze nevesítve Benji Marshall vagy akár Joel Tomkins problémáit, esetleg Vern Cotter munkásságának eddigi eredményét a skótokkal már rögtön lehet látni, hogy erről az évről lesz szó a bejegyzésben.

Bővebben…