2016. május havi bejegyzések

A szombati bajnokok

Európa három nagy bajnokságából kettő szombaton lezárult a 2015-16-os évadra nézve. Angliában a “remek” szervezés miatt a döntő után másnap már a válogatott játszik a Twickenhamben – csak épp az Exeter és a Saracens játékosai nélkül. Ők viszont teljesen megérdemelten fogják pihenőjüket (lehet másnaposan is) tölteni. A finálét a tapasztaltabb Saracens nyerte meg, de az egyre jobban feljövő Exeter a második félidőben bizony igen kellemetlen ellenfélnek bizonyult. A meglepetés a másik döntőre maradt, ahol a Connacht először lett bajnok, miután 10-20-ra győzött a Leinster ellen. John Muldoonék egész évben jól küzdöttek, megérdemelt a sikerük – de a Leinsternek sem kell panaszkodnia: a tavalyi pocsék szezon után az alapszakasz élére egerészték magukat Jonny Sextonnal, és végül a döntőbe is bejutottak.

Bővebben…

Reklámok

Visszavonulók: A rekorder, a ligás legenda, whisky, rendőrség

Ismét eltelt egy szezon, ismét szögre akasztják többen a stoplist: páran már az őszi világbajnokságon búcsút mondtak a játéknak (lásd Johnny Redelinsghuys esetét), vagy legalább a nemzetközi szereplésnek; emiatt kissé furcsán alakul a 2015-16-os szezonban visszavonulók névsora, de a mostani bejegyzésben  – remélhetően – sikerül nagyjából minden topligás visszavonulóra sort keríteni Angliától Új-Zélandig.

Bővebben…

Megkésve az elődöntőkről

Ugyan már pénteken kiderült, hogy a Leinster fog bejutni a Kelta Liga döntőjébe, és a többi elődöntőre is sor került szombaton, mégis csak most jön egyéb okokból bejegyzés a blogra mind a négy mérkőzésről, amelyeken igazából egy kivételével érvényesült a papírforma. Persze kinek-kinek lehet meglepetés, hogy holmi Connacht vagy épp Exeter bejut a bajnoki fináléba, egy-egy otthon rendezett elődöntőből; de a két csapat idei teljesítményével egyáltalán nem okozott meglepetést. Az lehetett maximum meglepő, hogy a Wasps nem tudta legyűrni idegenben Thomas Waldromékat, de a BEK negyeddöntő óta készülhettek az exeteriek a visszavágásra; és ha már nemzetközi szinten nem, az angol bajnokságban csak sikerült.

Bővebben…

Kevés hűhó valamiért

A második lyoni döntő idején is esett, de legalább nem villanyfénynél kellett játszani – ennyit röviden a körülményekről. A hazai bajnokságokban a végső győzelemre is esélyes csapatok igazából nem takarékoskodtak az erejükkel, de nagyon látványos, célveszélyes játékot nem lehetett látni. Küzdelem volt rendesen a mezőnyben, amit gyakran tolongások és büntetők követtek. Alapvetően kirívó szabálytalanság sem volt a BEK-döntőben, leszámítva talán Owen Farrell magas fogását, vagy Venceslas Lauret szerelését – mondhatni egy erős közepes finálét lehetett látni, aminek a végén a Saracens legalább megtudta, hogy milyen érzés megnyerni egy európai kupát, hiszen azt már tudták a londoniak, hogy veszteni milyen egy ilyen eseményen.

Bővebben…

Sallang nélkül

Őszintén szólva lenyűgöző volt látni az új lyoni stadiont, de én már nagyon megszoktam a Gerlando, így hiányérzetem is volt a Challenge-kupa döntője alatt. Volt más hiányérzetem is, vagyis inkább furcsa érzésem: a Montpellier ugyan mindent beleadott, de a Harlequins mintha úgy mozgott volna, mint egy random bacselor partis társaság Birminghamből vagy Leedsből a Király utcán vasárnap délután háromkor. A háromszoros Challenge-kupa győztes nem volt ott a szeren, amit nagyon egyszerűen kihasznált a South African&Australian Lions válogatottként működő Montpellier – ezzel együtt az első tényleg komolyan vehető (európai) kupa került a csapat vitrinébe.

Bővebben…

A hétvégi döntők elé

Nehéz azt mondani a BEK és Challenge-kupa döntő előtt, hogy az X-edik páros angol-francia fináléra kerül sor a hétvégén Lyonban, mert bizony a Heineken-kupában, és a BEK-ben kevés ilyen akadt – bezzeg a Challenge-kupában az a kivételes év, ha nem angol-francia csapat döntőjét rendezik. 2003-2004-ben fordult elő utoljára ilyen, amikor a kisebb kupában Harlequins-Montferrand (27-26), a nagyobbikban London Wasps-Toulouse (24-20) döntőket rendeztek. A Harlequins ismét ott van a döntőben, és mostani ellenfelük a Montpellier is nyert már kupát: minő véletlen, hogy a 2003-04-es szezonban, amikor a Challenge-kupa első körében (akkor még egyenes kieséses volt a torna végig) kieső csapatoknak kiírt European Shieldet nyerte meg a francia csapat. A BEK döntőjébe került két csapat viszont még újonc a nemzetközi kupagyőzelem terén.

Bővebben…

Keltáéknál ég a világ

A Pro12 csapatai már nem érdekeltek az európai küzdelmekben, miután utolsóként a Dragons is búcsúzott a Challenge-kupától – így maradhatott mindenkinek ereje az utolsó forduló(k)ra. Április utolsó napjain az utolsó előtti fordulóra került sor a kelta ligában, ahol két csapat már bebiztosította a helyét a rájátszásban, másik három még az utolsó körben csatázhat érte egy nagyot – azonban elsőre egyszerű dolga csak a Leinsternek lesz, hogy a másik két alakulatnak mit kell tennie, arról is mindjárt szó lesz.

Bővebben…