Megkésve bár…

De mégis beszámolok a pénteki Toulouse-Clermont mérkőzésről, amelyet én magam is megtippelhetetlennek harangoztam be, de aztán a rögbi Alex Fergusonja, Guy Novés és csapata jutott be a döntőbe. Az előző hasonlat szerintem találó: csapatukkal gyakorlatilag már mindent nyertek, amit csak lehet, valamit többször is – sőt, a nemzetközi kupák tekintetében a francia szakvezető jön ki jobban 4 Heineken-kupa győzelmével (és két döntőjével), míg Ferguson 2 megnyert és 2 elvesztett BL döntőt tudhat maga mellett felsorakoztatni, valamint még egy nagyon régi KEK győzelmet az Aberdeennel (figyelmemet egy MU-val is nyert KEK elkerülte, ráadásul pont a Barcelona ellen – kösz szponzor). Novés dícsérése után inkább foglalkozzunk a mérkőzéssel.

 

A vártnál sokkal simábban győzött a fekete mezes Toulouse a gumigyáriak ellen. A marseille-i Vélodromeba kilátogató szép számú néző mégsem unatkozhatott: a rezignált  Clermont ellen végig lendületesen játszott a 2008-as bajnok. Már a negyedik percben célt vihettek volna, ám egy szabálytalanság miatt büntetőt rúghattak: a kapuközeli labdát a nyáron váltó Skrela magabiztosan rúgta be a lecek közé. A mérkőzés első céljára nem sokat kellett várni: egy mélyről induló támadás során Jauzion indult meg, majd Poitrenaudhoz passzolt (lehet, hogy kissé előre), a végén pedig a fidzsi szélső, Rupeni Caucaunibuca tette le a labdát a célterületen. Caucaunibuca a sérült Clerc helyett került be a kezdőbe: már a 7. percben kiderült, hogy jó döntés volt őt választani péntek estére. Skrelának pedig nem esett nehezére berúgni a jutalomrúgást.Poitrenaud rohama döntő volt a 7. percben

 

A Clermont, hogy bizonyítsa pályán való létezését, egy elrontott tolongás után büntetőt vállalt, amelyet nagy távolságból Floch értékesített. Erre viszont gyorsan válaszolt Skrela. A 34. percben Parra jobboldalról végezhetett el egy büntetőt, így alakult ki a 13-6-os félidei eredmény. Nem volt túlságosan bíztató a sárga mezesek helyzete, de talán Parra büntetőjének köszönhetően egy kicsit nagyobb sebességbe kapcsoltak, és a második félidőben már aktívabban játszottak. Egy elrontott tolongás, és egy el nem eresztett labda után viszont megint csak Skrela jött – aki ezt a két büntetőt is berúgta (letette a névjegyét a következő csapata ellen is: jó vétel volt a Clermont számára…). Az 53. percben így 19-6 volt az állás.

 

A következő húsz percben jól hatástalanították a Clermont rohamait a fekete mezesek, így az is belefért, hogy a Skrela helyére beállt Bézy sorra hagyta ki a büntetőket: csak egyet tudott berúgni a 78. percben. A becsületcélért küzdött már ekkor a gumigyári csapat, sőt az utolsó támadásuk igen ígéretesnek látszott, ám a Toulouse lefülelte a labdát, és előrerúgta a rendes játékidő letelte után. Cauccaunibuca volt az első, aki felkapta, és bevitte a második célját is a mérkőzésen. S hogy teljes legyen az öröm, a háromszor hibázó Bézy az egy jutalomrúgását legalább értékesítette.

 

Pontszerzők: Caucaunibuca 2 cél (7., 80. perc), Skrela 1 jutalomrúgás (8. perc), 4. büntető (5., 22., 46., 53. perc), Bézy 1 jutalomrúgás (80. perc), 1 büntető (78. perc), valamint Floch 1 büntető (14. perc), Parra 1 büntető (35. perc)

 

Az igazat megvallva, kellene még írni a Saracens meglepetésszerű győzelméről, valamint a Montpellier fantasztikus meccséről, de idő hiányában ezekre még nem kerül sor – tőlem legalábbis: atosz89 még írhat, de hogy mégicsak legyen nyoma ezeknek a mérkőzéseknek: álljon itt szponzor bő kommentjéhez egy link.

9 thoughts on “Megkésve bár…

  1. 339692

    [szponzor](#406491): Hmm… Az valahogy kimaradt, de Novés akkor is jobban áll. Bár szerintem az Aberdeen volt a nagy belépője Alexnek – nem semmi csapatot rakhatott akkor ott össze.

  2. 338749

    Nem is olyan nagyon régen volt az a ’83 évi. Aberdeen féle KEK-győzelem, ha még én is emlékszem rá 😉 Persze ez leginkább annak köszönhető hogy a következő évben az Újpesti Dózsa őket kapta a KEK negyeddöntőben és csak egy hosszabbításos dráma után jutottak tovább a skótok. Ej de érdekes idők voltak azok a magyar fociban, egy évvel később a Vidi döntőig menetelt az UEFA Kupában meg a válogatott is király volt, aztán jött Mexikó. Pont.

  3. 339692

    [DDT_](#406582): Erről csak apám tudna mesélni, én még nem éltem akkor. Ellenben az ő 83-as Futball Almanachjából tudom, hogy a DMVSC egyik játékosa 16 gólt lőtt, Burcsa gólt rúgott a törökök ellen, valamint, hogy a Swansea kiesett az angol bajnokságból.

  4. 338546

    Akkoriban nem volt nagy szám, ha egy magyar játékos gólt rúgott a törökök ellen: akkor még hatosával rúgtuk a gólokat nekik…
    Az Aberdeennel elért eredménye inkább csak Angliába volt a belépője Fergusonnak. A világhírnév felé éppen az 1991-es KEK döntővel indult el: addig négy szezon alatt csak egy FA-kupát nyert a Manchesterrel, és előtte a MU már több mint 30 éve nem nyert bajnokságot. Aztán 1992-ben majdnem bajnokok lettek a Vörös Ördögök, 1993-ban pedig végre összejött a bajnoki cím.
    Az 1991 előtti 20 évben a MU eredményei:
    0 nemzetközi kupagyőzelem
    0 bajnoki cím
    4 FA-kupa
    Az azóta eltelt 20 évben:
    2 BL győzelem és 2 elveszített BL döntő
    12 bajnoki cím
    4 FA-kupa
    4 Ligakupa
    Azt hiszem jól látszik, hogy az az 1991-es KEK győzelem komoly fordulópont volt Sir Alex karrierjében és a MU történetében.
    Persze ez egy rögbis blog, úgyhogy abba is hagyom. (Amúgy soha nem voltam MU szurkoló.)

  5. 338749

    Na igen, az akkori Almanachok mint minden focistatisztikák ősforrása 🙂 Ronggyá olvastuk, talán nekem is megvannak még a padláson, 70-es, 80-as évek-beli Képes Sportokkal és Népsportokkal egyetemben. Na de ennyit a retróról, habár holnap a portálokon valószínűleg több helyen is megemlékeznek majd a mexikói 0:6 negyedszázados évfordulójáról, úgyhogy van aktuálitása a témának, ha nem is rögbi 🙂

  6. 339692

    [DDT_](#407238): bizisten nem akarok már én sem a 80-as évek focijával foglalkozni többet ennél a posztnál egy rögbis blogon, de ma tészta volt a menű 😀

Hozzászólás