Milyen volt 2018? – második rész

A páros bejegyzés második részében főleg a válogatottakról esik szó, mivel az első visszatekintő posztból kimaradtak a nyári tesztek. De sebaj, mert most lesz idő ezekre a meccsekre, mint ahogyan a Négy Nemzet és az őszi tesztszezonról is szó esik majd. Na meg persze a Super Rugbyt sem felejtettük el, ahol igazából ugyanaz történt, mint 2017-ben.

 

A nyári tesztszezon egy fényes ír sikert hozott, mivel 1979 után ismét sikerült egy túrát hozniuk a szigetlakóknak. Jonny Sexton és társai továbbra sem álltak le, az ausztrálok számára pedig ez még csak a zuhanás kezdetét jelentette. Az angolok a frissen kinevezett Rassie Erasmus-féle Springbokson akadtak fenn, a walesiek pedig Argentínában folytatták fű alatt az egész jó évüket. A Les Bleus számára viszont fájdalom lehetett, hogy az éppen formálódó új válogatottat Új-Zélandon verték laposra. Történt azért még más is: Japán le tudta győzni az olaszokat egyszer (a másik teszten végül kikaptak), Grúziát pedig 28-0-val küldték haza. Azt lehet mondani, hogy az idei vb házigazdája komolyan veszi a felkészülést, és még várt rájuk az őszi tesztszezon is!

furlong

A krumpli imádatáról is ismertté vált Tadgh Furlong nagyszerű éven van túl

A Super Rugby ismét új-zélandi dominanciát hozott – illetve megint a Lions volt képes felvenni a versenyt az ottaniakkal. Jó volt viszont látni, hogy a Jaguares egy borzasztó hullámvölgy után egészen a rájátszásig jutott, a Sharks pedig egy egész jó kis kerettel bír a jövőre nézve. Külön öröm (és ezt valahol borzalmasan szomorú így leírni), hogy tavaly már született ausztrál győzelem új-zélandi csapat ellen, sőt, kisebbfajta csodát jelentett, hogy a Waratahs az elődöntőig jutott a Highlandersen átlépve. A bajnokságot ismét a Crusaders nyerte, ami nemcsak azt jelentette, hogy Scott Robertson brake-elhetett egyet, hanem azt is, hogy a Lions zsinórban a harmadik fináléját vesztette el. Annyi vigaszuk lehet Elton Jantjieséknak, hogy legalább most idegenben kaptak ki. Fun fact: a blog indulása, 2011 óta nem volt dél-afrikai győztese a Super Rugbynek, pedig 2010-ben egyenesen a Bulls és a Stormers küzdött meg a bajnoki elsőségért.

Super Rugby Final - Crusaders v Lions

A Crusaders ismét a legjobb volt a déli topbajnokságban

A Négy Nemzeten aztán folytatódott az annus horribilis a Wallabies számára. Nagy mákkal Will Geniáék végül az argentinok előtt tudtak végezni, azonban már ekkor elég erősen morajlott azok hangja, akik Michael Cheika menesztését kívánták. Ha pedig már az argentinok: Mario Ledesma tudott újítani náluk (neki még vannak ötletei, nem úgy mint Cheikának – már a bírók hibáztatása se új nála), igaz, pont a bedobásoknál és a tolongásoknál voltak problémáik, amelyek gyakori okozói voltak a vereségeiknek. Az Erasmus-féle Boks nagyszerűen helyt állt: egyszer le tudták győzni az All Blacks-t, a második alkalommal pedig csak Ardie Savea késői célja tudta megmenteni a blamától az új-zélandiakat. Végül persze Beauden Barrették hozták a tornát, de az említett megingás is mutatta, hogy a világbajnok még mindig a fő esélyese a 2019-es tornának, de a dominanciája már korántsem olyan egyértelmű mint volt mondjuk két éve.

Argentina Australia Rugby

Michael Cheika a tavalyi évet biztosan elfelejtené – ha pedig nem menne neki, akkor azért is a játékvezetők a hibásak

Az őszi tesztszezonban újabb jeleit lehetett látni az új-zélandi válogatott kissé rozsdás működésének: Japán 31 pontot tudott ellenük szerezni, ami annak ellenére is megsüvegelendő, hogy 69-et kaptak be, majd Brodie Retallick és társai megizzadtak az angolok ellen, az írektől pedig egy drámai meccsen kikaptak (meglehetősen sok hibával játszott magához képest az All Blacks Dublinban). A japánokat érdemes még egyszer megemlíteni, ugyanis Jamie Joseph alakulata eléggé meg tudta szorongatni még az angolokat is, akiket más meccseken furcsa játékvezetői döntések is segítettek. Na persze azért Dylan Hartleyék játszottak is, nem csak befújt büntetőkre vártak. Az írek 100 százalékkal hozták az évet, de Wales is büszke lehet magára, mivel régen nem volt már ilyen győzelmi szériájuk. Az év végére megrogytak kissé az argentinok, az ausztrálok pedig csak zuhantak tovább. A legnagyobb meglepetést mégis a novemberi tesztszezon utolsó mérkőzése hozta: Fidzsi ugyanis nagyszerű játékkal legyőzte Párizsban a francia válogatottat!

sexton

Jonny Sexton végig nagyszerűen teljesített, így nem csoda, hogy a WR neki adományozta az Év Játékosa címet

Közben pedig zajlanak az európai bajnokságok és kupák, amelyekről szó esett a közelmúltban a blogon (illetve a Pro 14 csak most jön a sorban!). A világ más részeire tekintve jó volt látni, hogy az USA ismét összegründolt egy profi bajnokságot – remélhetően meg is marad majd, illetve azt is jó látni, hogy a Western Force is él. Bár jó lenne tudni, hogy pontosan a csapat megmentője, Andrew Forrest miként fogja összetákolni a saját bajnokságát, ahol kissé eltérnének még a hivatalos szabálykönyvtől is. Azt is jó látni, hogy az “amerikai Hat Nemzet” él és virul, azonban az sajnos nem tett jót a sportág megítélésének, hogy az európai vb-selejtezők elég csúnya módon értek véget. Gondolva itt a játékvezető-kijelölésre, valamint a jogosulatlan szerepeltetésekre. Viszont ismét láthatjuk 2011 után az oroszokat a megmérettetésen, mint ahogy Uruguay és végül nagy nehezen Kanada is kvalifikálta magát Japánba.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s