Minden készen áll egy szerecsenmosdatásra

Őszintén szólva a Premiership döntőjére egy Northampton-Bath összecsapást vártam, de a Saracens eléggé meggyőzően játszott a Franklin’s Gardenben, mintha csak otthon lennének. Sikerült végül Owen Farrelléknek visszavágni a tavalyi fináléért, és négy év után ismét ott lehetnek a Twickenhamben rendezendő döntőben. A másik ágon talán kicsit egyszerűbb volt a bivalyerős Bath dolga, a Leicester pedig már annak is örülhet, hogy egy ilyen pocsék szezon után az elődöntőig eljutottak. Peter Stringer csapata 11 év után szerepelhet ismét a bajnoki döntőben (akkor a –  még – londoni darazsak verték meg őket, az alacsony kilences pedig már akkor egyszeres bajnok volt a Munsterrel egy kicsit odébb). Bajnokságot a fürdővárosiak még régebben nyertek: tizenkilenc évvel ezelőtt végeztek a tabella élén, egy ponttal megelőzve a Leicestert. Az a szezon volt a Bath jövő heti ellenfelének, a Saracensnek egy három éves hiátus után az első szezonja a Premiershipben: a szerecsenek akkor tíz ponttal zártak az utolsó előtti helyen, megelőzve a korszak London Welsh-ét, a West Hartlepoolt.

Northampton Saints-Saracens: 24-29

Még többen helyet se foglaltak a nézőtéren, amikor David Strettle már célt is szerzett a második percben, és hogy még jobban huhogjon a közönség, Owen Farrell be is rúgta a jutalmat utána. Ez felrázta a hazaiakat, akik nyomás alá helyezték a szerecseneket, de célt végül csak úgy tudtak szerezni, hogy a Saracens emberhátrányba került, és akkor is büntető céllal jutalmazták őket. A sárga lappal kiállított Mako Vunipola kissé vehemensen védte a célterületet, majd a következő tolongásból már a szentek jöttek ki jobban. Louis Armstrong ismert dalát, a When the Saints go Marching in-t fújta a rezesbanda a lelátón, de a vezetés csak nem akart összejönni szombat délután a Northamptonnak, sőt inkább Stephen Mylerék futottak a Saracens után. A második félidőben előbb Jamie George vitt célt, majd Tom Wood hozta vissza a hazaiak reményeit, azonban kis híján Farrell büntetőivel elúszott teljesen a meccs a hazaiaknak. Myler a végén még azonban rúgott egy büntetőt, ami után volt idő az újrakezdésre, de a hazaiak a saját huszonkettesüktől nem tudtak igazán elmozdulni a hosszabbításban. A Saracens kiharcolta magának a győzelmet, de védekezni is kellett bőven a vendégeknek a meccs alatt: 155 szerelése volt a londoniaknak, ebből a legtöbbet Mako Vunipola vállalta magára, de a mérkőzés emberének megválasztott Jacques Burger sem maradt le a pillértől sokkal – az ellenfél összesen 69 szerelést hajtott végre a meccsen, és hiába uralták jobban a pályát, Luther Burrellék most kénytelenek a tavalyi bajnoki címre emlékezni, ha a döntő kerül feléjük szóba.

Pontszerzők: 1 büntető cél (13. perc), Wood 1 cél (57. perc), Myler 1 jutalomrúgás (13. perc), 4 büntető (27., 40., 44., 79. perc), valamint Strettle 1 cél (2. perc), George 1 cél (47. perc), Farrell 2 jutalomrúgás (3., 48. perc), 5 büntető (24., 32., 53., 61., 77. perc)

Farrell és társai eléggé magabiztosan léptek végül át a bajnoki tabella élén végző Northamptonon

Bath-Leicester Tigers: 47-10

A Leicester tizenhárom év alatt kilencszer járta meg a bajnoki döntőt, most úgy látszik, hogy egy évet mindenképpen kell várniuk a tigriseknek. Ez még így is szép teljesítmény, de valljuk be, idén kevesen fogadtak volna arra, hogy majd Dan Cole megint a kádba is magával fogja vinni a bajnoki trófeát, mint pár éve. A Bath viszont már tavaly próbálgatta a fogait, idén viszont szinte megállíthatatlanok voltak George Fordék. Itt sem kellett várni az első célra: Matt Banahan gázolt át a Leicester védelmén, majd bő húsz perccel később megint a szélső csapott le ismét. Aztán még Kyle Eastmod is beköszönt a hazaiak részéről a félidő vége előtt. A vendégek 21-3-as hátrányából Tom Youngs célja (sikerült a sarkazót kettős emberelőnyben valahogy átpasszírozni a célvonalon) és Freddie Burns jutalma faragott le valamit, de ezzel a pontgyártás véget is ért a tigriseknél. A következő félidőben még jött egyszer Banahan, a veterán Stringer, Anthony Watson és George Ford is egy céllal: igazából többször, mint ahány hazai cél született, a Bath nem is járt a Leicester huszonkettesén belül. A tigrisek végig uralták a pályát, és a labda is náluk volt a mérkőzés nagy része alatt. Ez persze, mint a másik elődöntőben sem jelentett igazán semmit, mivel a Bath a védekezésben is ott volt a szeren. A tökéletesen működő háromnegyed pedig nagy pontossággal csapott le, amikor kellett.

Pontszerzők: Banaham 3 cél (1., 24., 75. perc), Eastmond 1 cél (29. perc), Stringer 1 cél (63. perc), Ford 1 cél (68. perc), 6 jutalomrúgás (3., 26., 30., 65., 77., 80. perc), Watson 1 cél (79. perc), valamint Youngs 1 cél (39. perc), Burns 1 jutalomrúgás (40. perc), 1 büntető (23. perc)

Reklámok

8 thoughts on “Minden készen áll egy szerecsenmosdatásra

    1. eliotwance Szerző

      Ha már kódváltó: Ashtont hiányoltam a Sarries kezdőjéből, bár igazából azt se vettem észre, amikor becserélték. Remélem azért, hogy a döntőre összekapja magát. Mondjuk dacára a másik oldalon Eastmond remek játékára, még a döntő előtt is Burgess fog a csapból folyni…

  1. DDT

    Burgessnek friss húsként siker a döntő de szerintem azért még keresi a helyét, most éppen leválóként játszott. Ritka dolog lehet hogy egy vérbeli ligarögbis bekeveredjen egy uniós tolongásba, reméljük hogy beválik nála.
    A Bath a különleges erejét szerintem a kettős emberhátrány alatt mutatta meg, óriásit védekeztek és egyetlen bekapott céllal megúszták, az utána jövő célzuhatag már csak amolyan örömrögbi volt. Szurkolok nekik, Matt Banahan is végre nyerhet valami komoly serleget.

    1. eliotwance Szerző

      Udvariasságból csak kipróbálták őt centerként is (ott se volt azért rossz, de vannak oda jobb emberek a Bath-nál), de már a váltásakor azt hiszem szó volt róla, hogy majd leváló lesz belőle. Andy Farrell járt be ilyen utat az uniós kódban talán, csak fordítva, később lett belőle center. Bár, hogy tényleg ott van-e a helye a válogatottban, az szerintem is kérdéses. Mindenesetre szimpatikus csapat a Bath, remélem mutatnak majd valamit a döntőben.

      1. DDT

        Ja tényleg, Farrell eszembe se jutott, pedig láttam még néhány Saracens meccset a tévében amiken játszott. A bökkenő persze az hogy akkoriban még nem is ismertem igazán a ligarögbit, tehát nem estem hasra a hírnevétől.

  2. eliotwance Szerző

    Ha már ligarögbi: Thorn-t kiállították sárgával az angolok ellen dárdafogásért, de álló ováció fogadta, amikor levonult a pályáról. Ha most tényleg visszavonul, és “csak” edző lesz a Redsnél, akkor egy nem mindennapi játékos karriert zárt le a Barbarians mezében.

  3. TS

    Hüjj, a malasztját, láttam ma egy jó kis szélsőt a vb-re az angol válogatottba…Kieran Dixon a neve. Hihetetlen , mit játszott. Csak az a bibi, hogy a ligarögbi-bajnokságban.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s