A Hat Nemzet árnyékában

Februárban-márciusban az európai bajnokságok háttérbe szorulnak a válogatottak nagy erőpróbája miatt, ám korántsem szünetelnek! A hétvégén a három nagy európai bajnokságban is rendeznek fordulót: ma este a Kelta Ligában három, a Top14-ben egy mérkőzést játszottak le. Az este első találkozóján a Cardiff fogadta az Ulstert. Mondhatni, hogy az északírek a Hat Nemzet idején is erős csapatot tudnak felmutatni: bár az ír keretbe adtak játékosokat (Best, Trimble, Wallace), maradt még ütőképes fehér mezes, elég ha Afoára vagy Pienaarra gondolunk. Ráadásul az ír utazó válogatottban is vannak személycserék, így a mai meccsen Paddy Wallace is pályára tudott lépni. Az ellenfélnél pedig Gavin Henson, Lloyd Williams voltak, akik hiányoznak a walesiek következő meccséről. A kékekkel viszont már teljes idejében tud foglalkozni Dan Parks, aki nemrég hagyta faképnél a skót válogatottat, úgy tűnik, hogy a szakítással mind a válogatott, mind az irányító jól jártak.

 

Cardiffban közel 9000 néző várta, ahogy a két csapat a pályára fusson, azonban biztosan nem ezt a kezdésre számítottak. A vendégek nemes egyszerűséggel lerohanták a Bluest, és az első tíz percben jóformán ki sem engedték őket a saját tízes vonaluk mögül. Beszédes a statisztika: ekkor 8%-ban folyt csak a játék az Ulster térfelén! A tizenegyedik percben a nyomás végül pontot ért: Ben Blairt próbálták szerelni a vendégek, ám Tom James zavarta őket a labdaszerzésben. Ruan Pienaar állt a labda mögé, aki magabiztosan szerzett három pontot az erős szélben. A Cardiff továbbra is nyomás alatt állt, igaz a második tíz percben már gyakrabban tartózkodtak az Ulster térfelén. A nyomás még mindig nagy volt, így a hazaiak gyakran hibáztak: Gilroy és Spence is közel volt ahhoz, hogy komoly gondokat okozzon a kékeknek. Ők ugyan nem vittek célt, de Diack igen. A 19. percben egy bedobást rontottak el a cardiffiak, és nem tudták a földről felszedni a labdát. Az ulsteriek fogója volt a legfürgébb. Maga elé rúgta a labdát, amit Blair előtt szedett fel, és esett be vele a célterületre. A dél-afrikai honfitársa, Pienaar azonban kihagyta a jutalomrúgást.Diack célja: egyszer használták ki a hibákat a vendégek

 

Utólag látva kár azért a két pontért, igaz nem egyszerű helyről kellett azt a rúgást elvégezni. Az újrakezdés után rögtön a Blues indult támadásba, és ők is büntetővel kezdték a célgyártást: Lloyd Williamset akadályozta meg Pienaar a labda játékba hozásában, így Dan Parks értékesíthette sikerrel a büntetőt. Egyelőre azonban ezzel be kellett érnie a hazaiaknak, mivel az Ulster újra beszorította őket: célt ugyan nem tudtak szerezni, sem a védelmi hibákat kihasználni megfelelően, de Pienaar a 38. percben Henson előreejtése miatt még lőhetett egy büntetőt, hogy aztán már a hosszabbításban Parks válaszoljon rá, így alakult ki a félidei végeredmény: 6-11. A Blues megrázta magát a következő játékrészre, most ők kezdték vérmesebben a félidőt, sőt két perc múlva célt is szereztek! Blair kapott remek labdát, és kihasználta, hogy senki sem állt az ellenfelektől a jobbszélen: végül centikre a célvonaltól állították meg. Parks szaladt oda a kialakuló nyílt tolongáshoz nyitni, majd látva, hogy még van egy kis üres hely az oldalvonal mellett, lerakta ott a labdát. Hasonlóan Pienaarhoz, ő is kihagyta a nehéz helyről rúgott jutalmat, viszont a céllal kiegyenlítettek a hazaiak!

 

Az Ulsternek azért még maradt puskapora: a 48. percben Paddy Wallace dobott egy testcselt, majd megindult előre, offloaddal Pienaarhoz passzolt, aki Gilroyt találta meg a labdával. A fiatal szélső ellenben befékezett a labdával, így szerelték. A labda végül Parkshoz került, hogy felszabadítson, és ekkor majdnem ugyanaz történt vele, mint az angolok elleni utolsó válogatott meccsén. Ismét a célvonalnál történt a rúgás, amit Pienaar blokkolt, azonban nem a dél-afrikai szerzett célt, hanem Parks kapta el a labdát, ami szerencsésen hozzá pattant. A vendégek kezdtek elfáradni, ennek volt az is köszönhető, hogy a 60. percben Henson passzából James használta ki a vendégek hibáját, és vitt célt. Öt perccel később Humphreys kapott sárga lapot előreejtés miatt. A büntetőt Parks ezúttal kihagyta, azonban három perc múlva javított: ekkor Afoa szabálytalansága miatt kellett a labda mögé állnia. Piernaar a 71. percben értékesített egy büntetőt, azonban a hajrában jól zárt a hazai háromnegyed, amely korán felőrölte a vendégek próbálkozásait.

 

Győzelmével a Blues két helyet lépett előre a tabellán, és a negyedik helyen áll jelenleg: maga mögé utasítva a Munstert és az Ulstert. Igaz, a vörös mezesek csak később lépnek pályára a hétvégén a Dragons ellen. A hazaiaknál ki kell emelni Dan Parksot: mivel válogatottsági teher nincs már a vállán, a korosodó irányító szabadon játszik teljesen klubjában. Ez meglátszott teljesítményén: Pienaar blokkja előtt hibázott, de emellett számos kiváló felszabadítással küldte vissza az ulsterieket saját térfelükre, valamint célt is szerzett, de Xavier Rush vagy a másik walesi célszerő, Tom James is jól teljesített. Az ellenfélnél Pienaar volt a csapat motorja, ám a kifáradó Ulstert ő sem tudta már felpörgetni a második játékrészben.

Öt percnyi összeállítás Dan Parks céljaiból, de főleg rúgásaiból

 

Pontszerzők: Parks 1 cél (42. perc), 1 jutalomrúgás (61. perc), 3 büntető (22., 40., 68. perc), James 1 cél (60. perc), valamint Diack 1 cél (19. perc), Pienaar 3 büntető (12., 39., 77. perc)

 

További eredmények:

Ospreys-Aironi: 23-7

Leinster-Scarlets: 16-13

Perpignan-Biarritz: 25-6

Reklámok

3 thoughts on “A Hat Nemzet árnyékában

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s