Sacre bleu! A Top 14 is indul

A nagy pihenés és vb várás közben sikerült teljesen elfelejteni, hogy a Top14 bizony a hétvégén elkezdődik. Az új-zélandi események most prioritást élveznek a blogon is, így az európai ligákról kb. októberig kevesebb bejegyzés látható majd: persze ez valahol érthető is. Az előző szezon rájátszása végül egy érdekes döntőt hozott, ahol azért a papírforma maradt: a Toulouse újabb bajnoki címmel gazdagodott. Mit lehet várni az idei szezontól? Az a tovább után kiderül.

 

Mielőtt még a nagy esélylatolgatásba belekezdenénk, nézzük, hogyan került a tojáslabda a franciákhoz! Nos a válasz erre a egyszerű, úgy, mint a focilabda: angol betelepülők hozták magukkal mindkét játékszert a XIX. század hatvanas-hetvenes éveiben. Az első csapat, amely rögbiklubként alakult meg, az 1872-ben alakult Le Havre Athletic Club volt: az alapítás után nem sokkal már focival is foglalkoztak, így ez jelenleg a legrégibb alapítású focicsapat Franciaországban. A rögbivel felhagytak, és a foci se megy nekik manapság: a Ligue 2-ben szerénykednek. Párizsban 1877-ben jött létre először csapat, ezt is angolok alapították, akárcsak a Le Havre-t. 1882-ben viszont már franciák hozták létre a Racing Clubot, majd egy évvel később nagy riválisát is, a Stade Francais-t. Ez a két utóbbi csapat játszott az első bajnoki címért tíz évvel később: 1892. március 20-án a Racing legyőzte 4-3-ra ellenfelét. A mérkőzés érdekessége, hogy Pierre de Coubertin báró volt a játékvezető.

 

Kép egy hőskori: Stade-Racing mérkőzésről

 

1899-ben az első vidéki csapat is megjelent a bajnokságban, és meg is nyerte azt: a Stade Bordelais ráadásul a döntő mérkőzést is otthon, Bordeux-ban vívhatta. A gironde-iak az előző század első évtizedének sikercsapatának bizonyultak: hétszer nyertek bajnokságot 1899-1911 között, valamint ötször döntősek voltak. Azóta azonban egy kupa sem került a vitrinjükbe. A Bordeaux mellett más vidéki csapatok is szereztek bajnoki címet 1914-ig: Bayonne, FC Lyon, Perpignan és Toulouse is ekkor ünnepelték első ligagyőzelmeiket. Az első világháború nagy törést hozott a francia rögbi számára is. Hogy a hátország azért ne maradjon szórakozás nélkül, a bajnokság helyett a Coupé de l’Esperance-ban mérhették össze tudásukat főleg a tizennyolc év alattiak, akiket még nem hívtak be katonának. 1920-ig létezett ez a kupa, majd visszatért a bajnokság, amelynek az újjászületése utáni első nagy csapata a Stade Toulousain lett: ötször lettek bajnokok tíz éven belül. A harmincas években pedig megjelent a Toulon és a Biarritz is, ám a bajnokságnak és de facto Franciaországnak is következett egy hat éves hiátus a második világháború miatt.

 

A háború után a kezdetekben nem volt igazán domináns csapat: ezen a Lourdes változtatott az ötvenes években, amikor 6 bajnokságot tett zsebre. 1968-ban is ők nyerték a bajnokságot érdekes körülmények között: a zavargások miatt a döntőt nem májusban, hanem júniusban játszották le, és az a helyzet állt elő, hogy a végeredmény 9-9 lett a Toulouse ellen. Mégis a Lourdes nyert, mivel ők célt vittek a mérkőzésen, míg a Stade Toulousain nem. A furcsa eredmény azért született, mert tovább a döntőt már nem tudták napolni, mivel a francia válogatott turnéra indult, és a két csapat játékosaira szüksége volt. A hetvenes években a Béziers, majd később a Toulouse dominált a bajnokságban. Utóbbiak a profi korszakban is megőrizték formájukat.

 

Nekünk magyarok számára furcsa lehet, hogy a szent tehénként kezelt focitól hogyan lehet valamilyen csapatsport Európában népszerűbb (Litvániában a kosárlabda, és bizony Walesben a rögbi népszerűbb, mint a manapság egyre inkább ellaposodó labdarúgás – kövezzenek meg érte, de én így látom): Franciaországban a rögbi főleg délen populáris, viszont igaz az egész országra, hogy zárkózik fel a foci mögé. Példákat lehet hozni: 2005 otkóberében a Stade de France-ban a párizsi rangadóra 79502 néző volt kíváncsi: ez minden csapatsport tekintetében rekordnézőszám Franciaországban. Ezt még tudták fokozni, egészen 2007-ig, 79741-en nézték meg a helyszínen a Stade Francais-Toulouse mérkőzést. Sok kritikus felhozza, hogy a Stade de France belépői ilyen alkalmakon igen olcsóak, mivel Párizsban nem nagy támogatottsága van még! a rögbinek, és ilyenkor beengednek akárkit. Nem akarok vádaskodni, de a pénzügyi és szurkolói háttér is stabilabb a francia rögbiben, mint a fociban. A Ligue 1 hatalmas javuláson ment keresztül 20 év alatt: legyen itt szó akár az Olempique Lyon BL negyeddöntőiről, vagy a Monaco döntőjéről, ám ennyi idő alatt a francia rögbicsapatok jóval eredményesebbek voltak a nemzetközi porondon. A Top14 ráadásul egyáltalán nem szegényszagú vagy játékosnevelde, mint a Ligue 1. Erre a legjobb példa a rögbivilág Chelsea-je, a Toulon, ahová a legnagyobb játékosokat szokták csillagászati összegekért leszerződtetni.

 

Bárki bármit is mond, a francia rögbi legismertebb és legemblematikusabb figurája Sebastien Chabal

 

Pár szóban a bajnokságról: 14 csapat játszik az alapszakaszban, a szokásos ligarendszer szerint, így jön össze tavaszra a 26 lejátszott meccs. Ezután kerül sor a rájátszásra, amelyről már volt szó korábban, de inkább magamat ismétlem a tisztánlátásért. Az alapszakasz első két helyezettje automatikusan bejut az elődöntőbe, viszont a 3-6. helyezett csapatok negyeddöntőt játszanak egymással. A harmadik és negyedik csapat otthon játszik, kizárásos alapon, az ötödik és hatodik csapat utazik hozzájuk. Az elődöntőket tradícionálisan semleges helyen rendezik meg (az előző szezonban a Stade Velodrome-ban játszották mind a két mérkőzést), míg a döntőre a Stade de France-ban kerül sor. A bajnokságból két csapat esik ki, és helyükre a másodosztály első két helyezettje kerül. Mérkőzéseket hétvégente játszanak, ám kisebb szünetek előfordulhatnak: ez főleg a Heineken- és Challenge-kupa fordulóit, valamint a Hat Nemzet mérkőzéseit érinti. Bónuszpontot itt is adnak: azonban itt nem négy célt kell szerezni, hanem három céllal kell többet szerezni, mint az ellenfél. Illetve: hét pontnál kevesebbel kell kikapnia a vesztesnek. Az első szabály eltér az általánosan használt bónuszpont szabálytól: ezzel azt akarták kiküszöbölni, hogy egy vesztes csapat két pontot szerezzen vereség esetén.


A 2008-09-es szezon legjobb céljai…

 

Így látatlanban nehéz megjósolni, hogy jövő júniusban kik fogják majd a döntőt játszani Párizsban. Abban majdnem teljesen biztos vagyok, hogy a Toulouse és a Clermont idén is eljutnak az elődöntőkig. A Toulon is kicsit összeszedi magát, és bejut a rájátszásba, nem engedheti meg magának, hogy még egyszer kihagyják az egyenes kieséses szakaszt. Az új szerzemények: Matt Giteau, Bakkies Botha, Mathieu Bastareaud legalábbis erről árulkodnak. Nem szabad persze a két “nemzetiségi” csapatot sem lebecsülni. A Perpignannál nem volt nagy mozgás a nyáron (mindössze Hookot szerezték meg), de a Biarritz-cal együtt egy rájátszást érő helyre mindig jók. A párizsiaknak is feledtetniük kell az előző szezont, a Stade Francais ráadásul még a Heineken-kupáról is lemaradt – de így jár az aki dropokra hajt, és nem célra. Nagy fogás még lehet a Bayonne-nál Joe Rokocoko, valamint a Lyonnál Juan Leguizamón. Utóbbira nagy szüksége lesz a Rhone parti alakulatnak, hogy a kiesést elkerüljék.

 

…és ütközései

Reklámok

10 thoughts on “Sacre bleu! A Top 14 is indul

  1. 339692

    [rugbista](#471292): Bele akartam írni, hogy a TV5-ön lesz valamikor, de a port.hu-n nem találtam, franciául meg annyira nem tudok (még). Ellenben, ha néha hazamegyek, legalább vasárnap nem kell streamet vadászni, mivel anyámék valamilyen oknál fogva olyan csomagot kaptak az egyik kábelszolgáltatótól, amiben benne van a TV5 😀

  2. 338546

    A Ligue 1 és a Top 14 tényleg nagyon eltér. A francia focibajnokság az 5-6. számú pontvadászat a kontinensen, ugródeszka a sztárok, a francia és afrikai játékosok számára. A francia rögbibajnokság viszont a legerősebb és leggazdagabb pontvadászat az uniós rögbi világában, ahova a legnagyobb sztárok igazolnak. Ennek fényében természetes, hogy a Top 14 csapatai sokkal sikeresebbek a nemzetközi porondon, mint a Ligue 1 csapatai.
    Azért anyagi problémák a Top 14-ben is vannak, hiszen az elmúlt években mindig volt egy csapat, amelyik a gazdasági problémái miatt került egy osztállyal lejjebb. Viszont Délnyugat-Franciaország tényleg nagyon biztos háttér a rögbi számára, ott valóban legalább olyan népszerű a rögbi, mint a labdarúgás. Sőt, a 2007-es VB óta Párizsban is sokat nőtt a sportág népszerűsége.
    Arra tényleg nagyon nehéz tippelni, hogy kik jutnak be jövőre a rájátszásba. Remélem, hogy az USAP köztük lesz, de fogadni azért én is csak a Toulouse-ra és a Clermont-ra mernék.

  3. 132132

    A TV5.org oldalon a programmes menüben kell megjelölni az időzónát és kiadja a műsort. Érdemes figyelni, mert lehet, hogy a vb francia meccseit is adja, ha ragaszkodnak a hagyományhoz.

  4. 132132

    [szponzor](#471427): De bevághat 1-1 meglepetés; azt hiszem, a Montpellier-t senki sem várta a döntőbe. Még talán a rájátszásba sem.Sajnos, a mi kedvencünk, az Albi is pénzügyi nehézségek miatt esett ki. Sokszor voltunk a fiatalokkal, nagy élmény volt olyanok ellen játszani, mint a Toulouse (egyszer döntetleneztünk kölyökkel, de vezettünk a legutolsó percig), az Albi (egy 0-0 a kadéttal), vagy a Mont-de-Marsan. Azért persze gyakran elvertek minket, mint a kétfenekű dobot. 50-nel fél óra alatt. De hát ez a realitás.

  5. 335016

    [BastianoCoimbra](#471374): köszi, h leírtad a bajnokság történetét.
    [rugbista](#471292): Az én családom nem igazán tolerálja a TV5-ös “Jó ebédhez szól a rögbi”-t 😛

    Az biztos, h a Stade Francais-nál ennél lejjebb már nincs. Szerencsére Oelschig már elment. Csak azt nem értem, h Cheika hogyan maradhatott a helyén.

    A Béziers-nek sikerült feljutnia a másodosztályba. Ez a csapat a harmadik legeredményesebb francia klub 11 bajnoki címmel. Ennnek különösen örülök

  6. 338546

    Ha újra megfelelő erősségű lesz, akkor egy jó Béziers még elfér a Top 14-ben. Nagyon szeretem Languedoc tartományt, de arról a városról felemás emlékeim vannak: a béziers-i katedrális szép, alatta a domb aljában viszont olyan arab gettó van, hogy az ember behúzott nyakkal sprintel végig rajta.

  7. 132132

    [BastianoCoimbra](#471901): Csakhogy az arabusok nehezebb falat lennének, mint az albigensek…És nem épülne a hadjárat után olyan dóm, mint az albi!

  8. 338546

    Azért remélem, hogy ezt a kérdést békésebb módon sikerül megoldani, mint a kathar eretnekek problémáját a XIII. század elején…

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s